verado-lite

Sixgear Trail motoros kabát és nadrág

Sixgear Trail motoros kabát és nadrág

Sixgear Trail motoros kabát és nadrág

Tavaly augusztusban vásároltam egy Sixgear Trail kabátot és nadrágot, és mintegy 8000 km után írnék pár sort a benyomásaimról.

(A cikket olvasónktól kaptuk, becenevén Pilóta. Ha neked is van hasonló tapasztalatod egy motorral, vagy motoros termékkel, oszd meg velünk bátran!)

A kabátot és nadrágot tavaly egy 250-es nagy robogóhoz választottam, főleg ingázáshoz. Általában motorral járok dolgozni, ez olyan 60km oda-vissza minden nap. Hamar kiderült hogy az utcai farmer és pufidzseki nem lesz a barátom, úgyhogy mindenképpen be akartam ruházni valamilyen motoros ruházatba. Annak idején a határt 100 ezer forintban húztam meg, ebbe bele kellett férjen a kabát, nadrág, csizma, és a kesztyű is. Mindenképpen valamilyen világosabb árnyalatú kabátot akartam, szem előtt tartva télen a sötétben indulást-érkezést. A Trail végül is nem néz ki rosszul, vannak benne fényvisszaverő csíkok, kiszedhető bélés és  vízhatlan membrán. Ár-érték arányban jó választásnak tűnt, és mint kiderült, nem bántam meg.

A teljes szet

Itt jegyezném meg, hogy azóta is hálás vagyok a lányoknak az üzletben, akik nem engedték hogy L-es kabátot vegyek, hanem rábeszéltek az M-esre + aláöltözőre. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos hogy nem lobog rajtam, nem áll csálén hanem mintha rám öntötték volna. Kissé aggódtam hogy mi lesz télen, de erről később.

Az első nagyjából ezer kilométert szeptemberben tettem meg benne, természetesen bélés nélkül. Az eladó lányok javaslatára az egyik sportszeráruházból beszereztem néhány vékony aláöltözőt különböző hőmérsékletekhez, s mint kiderült, ez bőven elegendő, nem kell se norvég mintás pulóver, se más praktika. A hosszú ujjú aláöltöző ráadásul elvezeti az izzadságot. A kabát és a nadrág nagyszerűen összezippzárazható, eleinte kísérleteztem vele, aztán kiderült hogy a legnagyobb hidegben sincs rá szükség.

Szóval az első benyomásom a kabát-nadrág kombóról: meglepően kényelmes. A protektorok érezhetőek benne de nem nyomnak, az ízületeknél a textil elegendően rugalmas, kényelmesen és könnyen lehet mozogni benne. A térdprotektor szerintem túlságosan előrefelé néz, talán szerencsésebb lett volna 2-3 centivel még oldalra eltolni a zsebet hozzá, egy esetleges elcsúszáskor félek nem védené a térdemet.
A csípőprotektor egy darab keményített szivacshoz hasonlít – kényelmes, együtt hajlik a mozdulataimmal, de nem hiszem hogy egy buktánál komolyabban védene. Szerencsére cserélhető, aki hosszabb távra gondolkodik egy ilyen ruhában, simán kicserélheti komolyabbra. A gerincprotektor ugyanebből az anyagból készült; nem is nevezném igazi protektornak, inkább csak jelzés értékű darab, hogy “ide jön majd az igazi gerincvédő”. Különösebben nem zavar, saját gerincprotektort hordok a ruha alatt.

A varrások itt-ott már elengedtek, egy-egy patent is megadta magát

A kabát és a nadrág is számos szellőzővel rendelkezik (utóbbi egy, előbbi három párral). Az idei szokatlanul meleg tavaszon volt alkalmam kipróbálni kis és nagy sebességnél egyaránt, és mondhatom, nagyon kellemes légáramot biztosítanak. A kabát ujjának belső fele a csuklótól majdnem a hónajig szétzippzárazható (ráadásul két irányból), alatta hálós anyaggal. Már városi tempónál is elegendő mennyiségű levegőt enged be, nagyban javítva a viselési komfortot. Érdekes, hogy (német) autópályatempónál sem torlódik fel túlságosan a levegő, vagyis nem fúvódik fel a kabát mint egy lufi. Ez részben a hátrészen elhelyezett, vízhatlan zippzárokkal megoldott kilépő légréseknek köszönhető. Részben pedig a megfelelő méretnek, ismét csak pacsi a lányoknak.

Négy évszakos motoros vagyok, ha egy mód van rá motorral közlekedem. A robogót februárban lecseréltem egy V-Stromra, a Trail kabát és nadrág viszont maradt. A téli hidegben, a párás és esős időben bizonyított aztán igazán az öltözet. A béléssel és membránnal immár nagyon komoly szélvédelmet képes biztosítani, kis túlzással azt mondanám, hogy még egyszer sem fáztam benne igazán. Illetve egyszer mégis, de ez nem a ruha hibája. Egy októberi szombaton elkapott egy nagyon komoly felhőszakadás a nulláson, fél órára otthonról. A ruha úgy 10-15 percig bírta, aztán egyre több helyen kezdtem érezni a szivárgó nedvességet:
jött a csizma felől, a derekamnál, a kabátujjaknál de főleg a nyakamnál. Hozzáteszem, ezt az esőt más hasonló öltözék sem bírta volna, egyszerűen nem erre tervezik őket (ott az esőruha e célra). Szóval inkább azt mondanám, wow, milyen király hogy 10-15 percig állta a sarat, azaz vizet! Sima, hétköznapi eső viszont meg sem kottyan neki, az egyetlen negatívum talán hogy a textil felsőrész megszívja magát vízzel, és fél nap általában kevés hogy megszáradjon. Sokszor volt rá példa hogy munkaidő után délután a víztől elnehezült, dög nehéz (de amúgy belül száraz) ruhát kellett felvennem.

A világos színnek nem kedvez a tél és a szmog

Télen olyan -7-8 fokig használtam a ruhát (béléssel, membránnal). Általában 0 fok alatt a legmelegebb biciklis aláöltöző és egy magas nyakú hosszú ujjú póló társaságában, e felett csak aláöltözővel. Rendes “utcai” pulóvert soha nem vettem fel alá, ez a kombináció elegendőnek bizonyult. Azért hogy nyakrésznél se jöjjön be a hideg, egy csősálat és egy kendőt viseltem, ez tökéletesen elég volt.

Hamar kiderült, hogy a világos szín, illetve a négy évszakos motorozás nem barátok. Az autók által felvert olajos lé néhány ezer kilométer után kimoshatatlan, sötét árnyalatot adott az ujjaknak, a vállaknak. Próbáltam az üzletben javasolt (amúgy elég jó) mosószerrel, a saját, otthoni jól bevált folyékony mosószeremmel, kézzel és géppel egyaránt, de nem igazán sikerült az olajos árnyalatot kiszedni belőle.

Így 8000km után a kabát itt-ott eléggé kezd bolyhosodni, egy helyen pedig sajnos ki is szakadt, ráadásul nem varrásnál, hanem az anyag foszlott szét. Igaz, nem kíméltem, szó szerint kapott hideget-meleget, egyedül esni nem estem benne. Az egyik zseb patentje szintén megadta magát, és kiszakadt az anyagból. Napi kétszeri kikapcs-bekapcs, 8 hónapon át… de akkor is, ez fájt. A belső hálós anyag, amelyre a protektorokat tartó zsebeket varrták (szintén ugyanebből az anyagból), szerintem kicsit gyengécske, nálam itt-ott már kezd szakadozni. A tépőzárak hajlamosak beletépni, bolyhosítani, gyengíteni, talán ezt mondanám a kabát leggyengébb pontjának.

A bolyhosodás szemmel látható

Két nagy, patentos oldalzseb, egy belső zseb (+ még egy belső zseb a bélésben), és egy jókora zippzáros zseb van hátul a kabáton. A patentokról már írtam, én jobban örültem volna ha ezek is zippzárosak. A zsebek mennyisége, mérete viszont elegendő, elég jól el lehet bennük férni: telefon, tárca, iratok, miegyéb. Mondjuk mielőtt nekiállunk telezsúfolni a zsebeket, nem árt szem előtt tartani, vajon a bennük lévő tárgyak milyen plusz sérülést okoznának egy esetleges eséskor…

Összességében, a fenti pár negatív benyomást is figyelembe véve, pozitívak a tapasztalataim a kabáttal és nadrággal. Jó érzés viselni, meglepően kényelmes, nem nyom, nem dörzsöl, hidegben elég meleg, jól szellőzik és egészen elfogadhatóan néz ki. Hétköznapi felhasználásra, ingázásra, télen-nyáron tökéletesen alkalmas, teszi a dolgát, talán egyedül az anyagminősége lehetne kicsit jobb itt-ott. Az árát is szem előtt tartva azonban én szemet tudok hunyni a hiányosságai felett. Kezdő motorosnak, belépő szinten melegen ajánlom.

Kommentek
MotoSunday

MotoSunday

 - 

Ajánlott bejegyzések