Azok, akik ha meghallják, hogy Kawasaki H2, szimplán becsokiznak, nem tudják, hogy a H2-ből több változat is létezik. Mi pedig az SX SE verziót teszteltük, ami nem más, mint a H2 sporttúra változata.
Annyi legenda és tévhit övezi a Kawasaki H2-jét, hogy amikor megtudtam, hogy kapunk egy tesztmocit, ahogy azt már többször is tettem, direkt nem néztem jobban utána. Féltem, hogy a gugli ontani fogja magából a “400-al megy” meg a “bekapcsol a kompresszor és 200-nál kerékre b*ssza magát” és ehhez hasonló okoskodásokat.
Ezért valószínűleg nem fogtok teljes körű képet kapni erről a motorról, de arról biztosíthatlak titeket, hogy minden vélemény amit kicsiny agyam kiakkumulált, nem a szóbeszédeken, hanem valós tapasztalaton alapszik. Nem volt célom kitapasztalni a motor határait, minden egyes technikai adaton végigrágni magam, csakis az az érzés érdekelt, amit ad.
És mivel ez egy sporttúra motor, ennek megfelelően álltam a dologhoz. Nem érdekelt a végsebessége, meg hogy tövig koptassam a lábtartókat, arra voltam kíváncsi, hogy alkalmas-e túrázásra.
A formája nagyon megosztó. Két fajta ember létezik: aki azt mondja, hogy szuperfuturisztikus istencsászárság és aki azt, hogy ennél undorítóbb vonalzóval tervezett hányást még nem látott. Itt most mindenki eldöntheti, hogy melyik táborba tartozik.
Akkor haladjunk az elejétől a végéig. A semmivel nem összekeverhető első idomba egy elég szépen világító központi fényszórót tettek. Erre két nagyon szélesen elhelyezkedő tükröt fabrikáltak, amiben annyira kellemesen csalódtam, hogy azt elmondani nem tudom. Mindent, de tényleg mindent láttam benne. Az utóbbi évek első olyan méregdrága motorja, amin a tükrök képesek betölteni azt a funkciót, amit a nagykönyvben találunk a “visszapillantó tükör” címszónál. Ezekbe integrálták az indexeket, ami lehetővé tette, hogy az oldalidomokra más kerüljön, de arról majd később.
A műszerfalon egy analóg fordulatszámmérő és mivel ez egy SE változat (mondtam, hogy többféle H2 létezik), mellette egy teljesen digitális, színes, személyre szabható, stb. kistévé kapott helyet. Ezen aztán mindent ki tudunk irattatni, a fékkar állásától a különböző dőlésszögeken át mindent. Sőt, ezeket az adatokat meg is jegyzi, úgyhogy lehet vagizni a haveroknak, hogy “nédda, tegnap 37 fokot döntöttem a kanyarba”.
Az kormányon lévő kapcsolótengeren idővel ki lehet igazodni, de az irdatlan mennyiségű beállítási lehetőség miatt én megmondom őszintén, nem futottam végig mindent. Azt a kevés kis időt, ameddig nálam volt, inkább motorozással töltöttem 😉
Többfokozatú TC és teljesítménytérkép közül válogathatunk és itt tartozom egy vallomással. F módban volt a motor amikor ráültem és végig abban használtam, nem próbáltam ki a többit. Egyrészt a már említett rengeteg beállítást nem volt időm mind kipróbálni, másrészt – és itt nem arcoskodni akarok, hanem komolyan így gondolom- ebben a módban éreztem azt, hogy igen, elég jól gyorsul, de kényelmesen tudom kezelni ez kicsinek nem mondható dögöt.
Sokkal, de sokkal nyugodtabb, mint azt először gondoltam volna. Erő van. Gyorsul mint a veszedelem, de! Nem görbít időt és teret, ezt az irgalmatlan erőt valahogy olyan finomsággal osztja meg, hogy ha nem pillantottam volna a km órára, nem éreztem volna, hogy már “ennyivel” megyünk. Az ember agresszív vadságra számít, de ehelyett egy nagyon kezelhető motort kapunk. Messze nem kezdő motor, de sokkal vállalhatóbb, mint azt sokan hinnék.
De vissza motor elejéhez. Az első fék nagyon finom, harap mint a kuvasz. A futómű zseniális, elképesztően precízen veszi az akadályokat. A váltó precíz, könnyű, még ha kikapcsoljuk a gyorsváltó funkciót is.
A tankot jól meg lehet szorítani combbal, a 190cm-es magasságommal nem éreztem kicsinek. Az ülés kényelmes, tényleg alkalmas túrára és mivel nem felkvős a motor, az ember csuklója és háta sem fárad. A hátsó féket kicsit gyengének éreztem, de persze mivel vadi új volt minden, még össze kell kopnia. De attól még találkoztam ennél jobbal.
GALÉRIA:
Összességében egy feleslegesen erős, ámbár nagyon gondosan összerakott és tökéletesen működő túrázót alkotott a Kawasaki. Nekem nagy élmény volt vele menni, tényleg zseniális egy szerkezet, de sajnos az árcetli megszűri, hogy kik lesznek a szerencsés leendő gazdik.
És pár adat, hogy csorgathassátok a nyálatokat a lóerőkre:
Hengerűrtartalom: 998cc
Hengerszám: 4 henger, soros
Teljesítmény: 200 LE
Nyomaték: 137,3 Nm @ 9500 rpm
Váltó: 6 seb.
Tengelytáv: 1480 mmm
Ülésmagasság: 835 mm
Tömeg: 256 kg
Tank: 19 l
Itt pedig minden mást is megtaláltok:
Ja, és a videó 😉
